A jövőt most írjuk… légy részese TE is!

Mi a mozgalom célja? Elsősorban figyelemfelhívás. Legyünk büszkék arra, hogy nem használunk egyszer használatos műanyagokat, és a vásárlók is előtérbe tudják helyezni azokat a boltokat, éttermeket, cukrászdákat, büféket, fesztiválokat, ahol odafigyelnek a környezetvédelemre.

Vállald fel azt, hogy “Szívószálat nem kérek”, “Saját poharamba kérem a kávét”, “Nem kérek zacskót”, ismerem a Refill pontokat, saját kulacs nélkül ki sem teszem a lábam az utcára… igen, ezek vagyunk mi.

A boltok, vendéglátó egységek, rendezvények és a közösségek számára térítés ellenében tudunk egy PFP kezdő csomagot biztosítani.

KERESD A MATRICÁT!

Nem vagyunk radikálisak, és szélsőségesek, a közép aranyutat keressük és támogatjuk. 

Tehát akkor is csatlakozhatsz a PFP mozgalomhoz, ha nem teljesíted a kihívást 100%-osan, de törekszel rá. 

Keresed az újdonságokat, mellyel a megoldásokat támogatod.

Reális lehetőségekben gondolkodol, sok kis lépéssel nagy dolgokra vagy képes.

Hajlandó vagy bizonyos lemondásokra a cél érdekében. Persze nem kell nomád módon élni.

Optimista vagy, és bátorítod a környezetedet.

Mások kis lépéseit (amin már te rég túl vagy) nem nézed le, sőt támogatod és segíted.

Elfogadod, hogy mindenki a saját tempójában változtat, ha kérnek, segítessz, de nem vagy erőszakos.

Nem általánosságban beszélsz, hanem konkrét tapasztalatokkal segítessz másokat.

Egy kis történelem… vagy mégsem?

1938: feltaláltak egy könnyű, erős, olcsón előállítható anyagot, a műanyagot.

2015: Jenna Jambeck, a Georgiai Egyetem professzora döbbenetes adatokat tett közzé. Becslése szerint csupán a kontinensek partvidékéről évi 4,8–12,7 millió tonnányi műanyag kerül az óceánok vizébe – elsősorban nem is hajók fedélzetéről, hanem a szárazföldön eldobott és folyókba hajigált szemétből, a szél és a víz közreműködésével. Ne gondoljuk azt, hogy csak az óceánokat érinti a műanyagszennyezés, a Duna és a Tisza is mikroműanyag részecskékkel szennyezett.  Bekerül a táplálékláncunkba, a csapvízbe, az ételeinkbe… az egészségünk a tét!

Mintegy 180 év alatt szemétbe borítottuk a Földünket… Ma még azt sem tudjuk pontosan, hogy természetes úton milyen gyorsan bomlanak le ezek a műanyagok kis molekulákra; az optimisták szerint több száz év alatt, a pesszimisták szerint soha. Ez talán kiderül néhány száz év múlva… vagy soha. 🙁

Igazából nem a műanyaggal van baj, hanem az EGYSZER HASZNÁLATOS műanyagokkal. Az emberek nyugtatják a lelkiismeretüket azzal, hogy szelektíven gyűjtik ezeket a hulladékokat… de van egy rossz hírem… sajnos ezeket nem hasznosítják újra 100 %-osan.

Miért nem megoldás a szelektív hulladékgyűjtés?

Az újrahasznosítás rengeteg fosszilis energia. Újrahasznosító központokat kell építeni (pl. a PLA komposztálása sem megoldott még hazánkban), a keletkező hulladékot el kell szállítani, sok esetben több száz kilométert utaztatva ezzel a hulladékokat. Ezeket a műanyagokat kézzel válogatják át, mivel a lakosság olyanokat is a szelektívbe tesznek (pl. hungarocell, zörgős fém zacskók, játékok), amelyek nem hasznosíthatók újra.

Mire a hulladékunkból újra nyersanyag lesz, abból pedig használati tárgy, az rengeteg szén-dioxid és egyéb szennyező anyag kibocsátásával jár. Tehát ez a klímaváltozásra is hatással van.

Egy szó, mint száz… a szelektív hulladékgyűjtés helyett inkább ne használjunk egyszer használatos műanyagokat, így azokat újrahasznosítani sem kell.

Biológiai úton lebomló műanyagok a jövő?

Biológiailag lebomló anyag pl. politejsav (PLA), mely többnyire kukoricakeményítőből készül. Bár ma még vannak pro és kontra vélemények azzal kapcsolatban, hogy valóban lebomlik-e és mivé. A gyártók kizárólag ipari komposztálást javasolnak, mivel 60C és magas páratartalom szükséges a folyamat lezajlásához. Ennek lehetőségére Magyarországon még nincs mód. Így elmondható, hogy amíg nem megoldott a PLA műanyagok megfelelő hulladékkezelése, azaz komposztálása, addig sajnos a kommunális hulladékok közé kerülve tovább növelik a szemét mennyiségét.

Mi a helyzet a “széteső” műanyagokkal?

Az oxo-degradábilis, azaz „széteső” műanyagokhoz fémsókat adnak adalékként, így a fény hatására mikroműanyagokká aprózódnak. Sokáig emlegették ezeket lebomló műanyagoknak, holott itt semmiféle bomlás nem történik, csupán apró darabokká esnek szét, így fokozva a műanyagszennyezést, illetve a vizek mikroműanyagokkal való szennyezettségét.

Tudomásul kell venni, hogy a megoldást nem a lebomló, komposztálható műanyagok között kell keresnünk, hanem az egyszer használatos termékek visszaszorításában, valamint újrahasználati illetve betétdíjas rendszerek bevezetésében. Nem szabad azt sugallni a fogyasztóknak, hogy a szelektív hulladékgyűjtés, illetve a komposztálható műanyagok a hulladékcsökkentést segítik elő.

2019 Copyright © plasticfreeplace.com | Minden jog fenntartva | placticfreeplace@gmail.com